Relationship between sexual signals and louse (Insecta: Phthiraptera) infestation of breeding and migrating Barn swallows ( Hirundo rustica ) in Hungary

Lice (Phthiraptera) chew characteristic holes on the remiges and rectrices of Barn swallows (Hirundo rustica). The number of these holes correlate positively with the intensity of louse infestation, hence hole counts are useful to quantify lousiness. Several papers showed that lice affect both life expectancy and reproductive success of hosts. In male Barn swallows, the length of the outermost tail feathers act as a sexual signal. Females prefer long-tailed males, which have significantly fewer feather holes. In this study we sampled breeding and migrating Barn swallows and compared their louse burden, and the relationship between tail length and the number of feather holes. We found significant negative correlation between feather holes and tail length in breeding males; however, we found non-significant correlation in migrating males. We suggest that attractive males have more physical interactions (e.g. extra-pair copulation) during the breeding season, than less attractive males, hence they are more exposed to louse transmission, and therefore the difference in the infestation declines towards the end of the breeding season. However, given that migrating swallow groups include colonial and solitary breeding birds, it cannot be excluded that a potentially different louse distribution on solitary breeding birds may contribute to the results.

(Abstract in Hungarian) Összefoglalás

A füsti fecskék (Hirundo rustica) evező- és faroktollain a tolltetvek (Phthiraptera) karakterisztikus lyukakat rágnak. A toll-lyukak száma korrelál a tolltetű fertőzöttség intenzitásával, így a toll-lyukak megszámolásával a fertőzöttség jól becsülhető. A magasabb tolltetű fertőzöttségi intenzitás a füsti fecskék túlélési és szaporodási esélyeit is csökkenti. A hosszabb szélső faroktollú füsti fecske hímek kevésbé fertőzöttek, mint a rövidebb farkúak, így a szélső faroktollak hossza a fertőzöttség megbízható jelzéseként szolgálhat a tojók számára. Munkánkban vizsgáltuk, hogy a költési időszak során, a vonulási időszakra megváltozik-e a költő populációkban kimutatott negatív korreláció a szexuális szignálok és a tolltetű-fertőzöttség között. Költési időszakban és vonulási időszakban jelölt füsti fecskéken összehasonlítottuk a toll-lyukak gazdaegyedek közötti eloszlását, a fertőzöttség mérőszámait és öszszefüggését a szexuális szignálok kifejezettségével. A költő hímeknél negatív korrelációt találtunk a farokhossz és a toll-lyukak száma közt, a vonuló hímeknél azonban ez az összefüggés nem volt kimutatható. Hipotézisünk szerint a költési időszak során a „vonzóbb” hímek gyakrabban és több fajtárssal kerülnek fi zikai kontaktusba, mint „kevésbé vonzó” társaik, így ezek során nagyobb esélyük van tolltetvekkel fertőződni, ezáltal a költési időszak elején lévő fertőzöttségbeli különbség a vonulási időszakra lecsökkenhet. Ugyanakkor a minták különböző összetétele (a vonuló csapatokhoz magányosan költő madarak is társulnak) is hozzájárulhat a kapott eredményhez.Abstract in Hungary: